A Fazola család

A diósgyőri kohászat eredetét a Bükkhegységben találjuk meg. Fazola Henrik egri kovácsmester (1730-1779)itt, a Garadna és a Szinva patak völgyében, Felsőhámorban kezdett kohóipari vállalkozásba 1765-ben. Nagyolvasztót és feldolgozóegységeket telepített, amihez a bécsi udvar anyagi támogatását is elnyerte (1770). Munkáját fia, Fazola Frigyes folytatta, aki Újmassán 1813-ban megépítette a jelentős ipari műemléknek számító, ma is álló őskohót. A kedvezőtlen helyen épült, völgybe zárt gyár helyett új vasgyárat kellett építeni, és ennek helyszínéül választották ki a Diósgyőr és Miskolc közötti területet. Tovább

Gárdonyi Géza

Író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Az „egri remete” élete elég változatos, igen mozgalmas volt. Már szüleivel is állandóan költöztek, s ő is „belakta” a fél országot. Életrajza olyan hosszú és izgalmas, hogy itt csak kedvcsinálónak néhány érdekes információ, arra biztatva titeket, hogy mielőtt elindultok a Kaláka Fesztiválra, olvassatok Gárdonyitól, Gárdonyiról. Tovább

Pisztráng Gárdonyi módra

Bár a kortársak úgy tartották, hogy Gárdonyi meglehetősen zárkózott, önmegtartóztató életet élt, úgy tűnik étkezési szokásaiban igen ínyenc volt. Íme erre egy példa, a róla elnevezett halétel-különlegesség: Pisztráng Gárdonyi módra. Tovább

Város a város alatt

A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufakövet az újonnan épülő palota mögötti dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót (dézsmát) tárolták. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret. Tovább